Program

A részletes programterv ITT tekinthető meg

07:30 – 10:30   Érkezés, regisztráció (Campus Aula)
08:15 – 08:40   Megnyitók, díjátadók (Campus Nagyelőadó)
08:40 – 10:10 Plenáris előadások (Campus Nagyelőadó)
10:10 – 10:30   Kávészünet (Campus Aula)
10:30 – 12:00   Könyvátadó (Campus Nagyelőadó)
12:00 – 13:30   Ebédszünet & Poszter szekció (Campus Aula)
13:30– 15:00   Szekció előadások (Campus épület termei)
15:00 – 15:30   Kávészünet & Poszter szekció (Campus Aula)
15:30 – 17:00   Szekció előadások (Campus épület termei)

Plenáris előadóink

Dr. Istenes Zoltán - Terepi Robotika: Kihívások, Különbségek és Megoldások

Rövid bemutatkozás: Dr. Istenes Zoltán a terepi robotika és intelligens rendszerek területén több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik, és kiemelkedő szerepet játszik a kutatás és oktatás terén. Az ELTE-IK Robotika és IoT labor létrehozása és működtetése után, elindította az Intelligens Terepi Robotok laborját, ahol a legújabb technológiák fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozik. Dr. Istenes Zoltán az Intelligent Field Robotic System (IFROS) Erasmus Mundus közös nemzetközi mester képzés ELTE szakmai koordinátora, és aktívan részt vesz az EIT Digital Autonóm Rendszerek és Intelligens Robotok mesterképzés fejlesztésében és koordinálásában. A VOLARE projektben végzett munkája során meghatározó szerepet játszott a forgó- és merevszárnyas drónok real-time, repülés támogató meteorológiai rendszerének kifejlesztésében. Az előadásaiban bemutatja a terepi robotika izgalmas világát, a kihívásokat és azokra kínált megoldásokat. Dr. Istenes Zoltán elkötelezett a tudomány és az oktatás területén, és inspiráló előadásai révén igyekszik hozzájárulni a hallgatók és szakemberek fejlődéséhez a robotika és intelligens rendszerek terén.

Előadás összefoglalója: Ez az előadás áttekintést nyújt a terepi robotika izgalmas világáról, kihívásairól és a különbségekről az ipari robotikához képest. Megismerhetik, hogyan alkalmazkodnak a terepi robotok a változó és gyakran nehezen megjósolható körülményekhez. Az előadásban bemutatott példákon keresztül az egyes kihívásokra összpontosítunk, például az önálló navigáció nehezített területeken és a korlátozott érzékelhetőséggel történő működés. Emellett megosztjuk a terepi robotika területén használt legújabb technológiai fejlesztéseket és algoritmusokat, amelyek lehetővé teszik ezeknek a robotoknak, hogy hatékonyan és biztonságosan működjenek az ilyen kihívást jelentő körülmények között. Az előadás célja, hogy felhívja a figyelmet a terepi robotika iránti érdeklődésre, bemutassa a legújabb technológiai fejlesztéseket és ösztönözze a kutatás iránt érdeklődőket. Emellett az előadás megvilágítja, milyen irányú kutatásokra van szükség a terepi robotika terén, és milyen együttműködéseket építhetünk ki a tudományos közösségek között a kihívásokra adott válaszok kidolgozásához.

Dr. Apáti Ferenc - A gyümölcstermesztés várható tendenciái a klimatikus és a gazdasági-piaci környezet tükrében

Rövid bemutatkozás: Agrár-közgazdászként a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézetének intézetvezető egyetemi docense. Fő oktatási területe a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások üzemtana, illetve a kertészeti ágazatok gazdaságtana. Kutatási területének középpontjában a zöldség-gyümölcs termesztés és feldolgozás piaci és üzemgazdasági elemzése áll. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke és az ÉKASZ (Alma Terméktanács) alelnöke, továbbá az Agrárminiszteri Tanácsadó Testület tagja. Családi gazdaságukban almatermesztéssel foglalkoznak, így a termelés oldaláról is a hazai kertészet elkötelezett képviselője.

Előadás összefoglalója: A nemzetközi versenyben egy olyan hazai gyümölcságazat lenne képes helyt állni, melyben magas színvonalon működő, európai léptékben versenyképes, termelési színvonalukban homogén termelő és feldolgozó üzemek állítják elő az ország önellátásához szükséges árumennyiséget és elégítik ki az exportpiac igényeit. Továbbá az ágazat működését a magas fokú hatékonyság, a szervezettség és a piaci szereplők érdekazonosságon alapuló együttműködése jellemzi, amit a magas szintű ágazati koordináció foglal keretbe. Ezzel szemben a hazai gyümölcs szektorban az üzemek termelési színvonala erősen heterogén, a termelés hatékonysága tekintetében ágazati átlagban nagy az elmaradásunk az európai élvonaltól és a versenyképes szinttől, a szervezettség 20% körüli a kívánatos 50% helyett, az érdekazonosság és a különböző termékpálya-szintek együttműködése szerény, és markáns ágazati koordinációról sem beszélhetünk.

A fejlesztési irányokat alapvetően a gazdasági és természeti környezet jelöli ki számunkra. E tekintetben a legfontosabbak a következők:

A versenytársak és a vevők mint közvetlen versenykörnyezetünk erőteljes versenyre kényszerítenek, jó minőséget relatíve alacsony áron kell a piacra juttatni. A koncentrálódó vevői oldal igénye a nagy és egységes árualap rendelkezésre állása.
Rossz a munkaerő-ellátottság mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt.
Az időjárás az utóbbi egy-másfél évtizedben kedvezőtlen irányba fordult, a káros időjárási jelenségek felszaporodtak. Az időjárás várhatóan hosszabb távon sem kedvezőbb irányba változni.

Mindezen tényezők kijelölik azt az utat, amely irányba fejlesztenünk kell:

hatékony termelés (magas fajlagos hozamok, kiváló minőség, alacsony önköltség);
nagy és egységes árualapok melletti szervezett értékesítés;
valamint az időjárási károk elleni védelem (öntözés, esővédelem fagyvédelem, jégháló, üvegházi és fóliás termesztés)

Prof. Dr. Lentner Csaba - A magyar állam pénzügyi stabilitásának egyes kérdései - különös tekintettel az infláció alakulására

Rövid bemutatkozás: Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széll Kálmán Állampénzügyi Kutatóműhelyének vezetője. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára. A Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány elnökhelyettese, illetve BC4LC vezető kutatója. A Neumann János Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsának tagja. Kutatási területe az állampénzügyi eszközök felhasználásának hatékonysági kérdései és a bankszabályozási mechanizmusok nemzetközi összehasonlítása. Tudományos, iskolateremtő, továbbá nemzetközi térben is kimagasló publikációs tevékenységéért Wekerle Sándor Tudományos Életműdíjban (2013), Magyar Érdemrend Tisztikereszt (2018), továbbá Magyary Zoltán Emlékérem (2021) kitüntetésben részesült.

Előadás összefoglalója: Az előadó a 2010 után újjászervezett magyar állampénzügyi tér főbb eredményeit összefoglalja, majd a 2020 után jelentkező külső externáliák okozta válság fiskális és monetáris védekezési mechanizmusait tárgyalja. Összetevőiben és nemzetközi viszonylatban is elemzi a magyar inflációs adatokat. Lentner professzor az aktív állammodell, a kormány és a jegybank által vitt erősebb pénzügypolitikai szabályozás híve, így előadásában sorra veszi azokat a kihívásokat és megoldási módszereket, amelyekkel Magyarország, mint poszt tervgazdasági, illetve fejlett piacgazdaságot építő entitás szembesül. Előadásának fókuszába a versenyképes gazdaság szükségességét helyezi, amely növekedést, pénzügyi egyensúlyt és moderálható inflációt eredményez. A jelen viszonyait tárgyaló előadásában magyar történelmi párhuzamokat is állít, így a négy nyelven megjelent A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete című könyvéből vett tartalmat is beépíti a kutató.